A paradicsom – a paprikához hasonlóan – szintén a tengerentúlról származik, Mexikóból. Európában a 16. század után vált ismertté, ekkor kezdték meg termesztését is. A paradicsom a burgonyához hasonlóan a kétszikűek családjába tartozik és évszázadokon keresztül dísznövényként, majd később gyógynövényként tartották számon. A paradicsomnak többféle fajtáját ismerhetjük, így az aprócska koktélparadicsomot, a hasonló méretekkel rendelkező fürtös paradicsomot, a hagyományos kerek és hosszúkás paradicsomot, valamint a bordázott paradicsomot. A paradicsom legnagyobb érdekessége, hogy bár zöldségként fogyasztjuk, alapvetően leginkább a gyümölcsök családjába tartozik, ezért szokás „gyümölcszöldség” néven emlegetni az amúgy rendkívül jótékony hatásokkal rendelkező növény termését. A paradicsomban például rengeteg C-vitamin van, de A-provitaminok és szinte az összes B-vitamin is megtalálható benne, mindemellett pedig rendkívül magas ásványi anyagforrásnak is nevezhető, hiszen szervezetünk számára rendkívül fontos nátrium, magnézium és foszfor is található benne. A paradicsom kitűnő továbbá a szervezet savbázisának egyensúlyban tartásához és fontos, hogy a közhiedelemmel ellentétben semmilyen formában sem tartalmaz mérgező alkaloidákat.
Paradicsom vetése magról
A legtöbb konyhakerti zöldséghez képest a paradicsom is kitűnően szaporítható magról. A folyamat leginkább a paprikáéhoz hasonlítható. Első ízben gondoskodnunk kell magunknak a megfelelő paradicsomfajtáról, majd azokat egy konténerbe elkülönítve, január végén, február elején elvetve nincs más dolgunk, mint meleg helyen tárolni és folyamatosan öntözni. A gondoskodásnak már az elvetést követő néhány nappal meglesz az eredménye, megjelennek ugyanis a kis paradicsompalánták, amelyek a paprikához hasonló ütemben növekednek, majd áprilisra már elérnek egy olyan méretet, amikor valódi palántákról beszélhetünk esetükben.
Paradicsom palántázása
Ezt követően jöhet a külön tégelyekbe való konténerezés, amely opcionális, hiszen megtehetjük, hogy a paradicsomot egyből kiültetjük, ez viszont elég kockázatos, hiszen kísérő föld nélkül, tulajdonképpen csupasz gyökérrel történik az ültetés, így elképzelhető, hogy amennyiben a gyökérnek nem sikerül azonnal tápanyagban gazdag földrétegbe kapaszkodnia, a palánta elhal. Ez elkerülhető konténerezéssel, ami annyit jelent, hogy még tavasszal kisebb joghurtos vagy tejfölös poharakba palántázzuk át a paradicsomot, ebben az esetben ugyanis egy kevéske föld társaságában ültethetjük át új helyére a palántát, aminek nem probléma, ha nem kerül tápanyagtól gazdag földbe. A palántázáskor figyeljünk arra, hogy az előre kifúrt lyukakat jól öntözzük be, majd az ültetést követő időszakban is folyamatosan, naponta legalább egyszer – mikor a napnak már nincs ereje – locsoljuk meg az ültetvényt, így a palánták csakhamar szép nagy növényekké válnak.
Paradicsom gondozása
A paradicsom – földtől függően – alapos gondozást igényel, lévén sokkal kényesebb és sérülékenyebb, mint a paprika. A paradicsom ugyanis nagyon könnyedén el tud kapni különféle gombás megbetegedést, ami ragályos, így a kertünkben megtalálható teljes paradicsomállományt képes elpusztítani, ami azzal jár, hogy a paradicsomok még beérés előtt, tulajdonképpen a töveken elrohadnak. Ez ellen különféle növényvédő szerekkel védekezhetünk, amelyekből számtalan fajta létezik a mezőgazdasági boltokban, de mivel földtől és fekvéstől is függ, hogy melyik válik be, ezért érdemes mindegyikkel tenni egy próbát. A paradicsom ezen kívül csak öntözést igényel, illetve egy bizonyos idő után karózást és kötözést, a nehéz termés ugyanis könnyedén eltörheti a zsenge növényt.
