A sárgarépa a legtöbb Európában meghonosodott zöldséggel ellentétben nem a tengerentúlról, hanem Kis-Ázsiából eredeztethető, ahol évezredeken keresztül vadon nőtt és akkoriban még fehér színű és kemény héjú növény volt, éppen ezért a legtöbb európai civilizáció – így a görögök vagy a rómaiak – nem lelkesedtek érte. A répa nemesítése a reneszánsz időszakban történt, ekkor vált édesebb ízűvé, könnyebben kezelhetővé a növény, amely egészen pontosan a 19. században nyerte el végleges, mai formáját és színét. A sárgarépa tulajdonképpen nem más, mint növénygyökérzet, éppen ezért annak idején sokkal keményebb ennivaló volt, mint napjainkban, a nemesítést követően. A sárgarépát az adott esztendő szezonális időszakában bármikor elültethetjük, így áprilistól egészen októberig gondoskodhatunk magunknak friss sárgarépáról. A répa mindemellett nem csak az egyik legismertebb zöldségeink közé tartozik, hanem kutatások szerint Európában a legnagyobb mértékben fogyasztott zöldségek között is elvitte a prímet. A répa ugyanakkor rendkívül jó hatással van az emberi szervezetre, a benne található rostok ugyanis elősegítik a bélrendszer működését és rendkívül nagymértékben tartalmaz olyan provitaminokat, amelyek az A-vitamin előállításához szükségesek. A legtöbb zöldség és gyümölcs mellett a sárgarépa kiemelt szerepet játszik továbbá a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, de hatékonyan védekezhetünk segítségével a legtöbb rákos megbetegedés ellen is.
Répa vetése magról
A sárgarépát csak és kizárólag magról ültethetjük, amihez elsősorban a boltban megvásárolható vetőmagot ajánlatos használni, a letermett sárgarépából ugyanis rendkívül nehéz kinyerni a magot úgy, hogy azt a jövő évben ismét felhasználhassuk. Szerencsére a répa vetőmag nagyon olcsó, ültetése pedig rendkívül egyszerű, ám így is kellő körültekintést igényel. A répát magról ugyanis májusnál előbb nem ajánlatos elültetni, akkor is kellő körültekintéssel, rövidebb sorokba, amelyek 3-4 centiméter mélységűek, egymástól pedig legalább 10 centiméter szélességben helyezkednek el. A répamagokat az ültetés során egymástól egyenletes távolságban, de sűrűn – tulajdonképpen milliméterekre – érdemes elszórni, ugyanis a magok többsége vagy nem nő ki a földből, vagy ha ki is jön, jól megférnek egymás mellett kellő sűrűségben is, leves főzés előtt pedig lehet ritkítani a kertet. A répa elültetését követően nagyon fontos, hogy az adott földrészt minden esetben nedvesen tartsuk, a répa ugyanis rendkívül kényes a szárazságra, így amennyiben kiszáradnak a magok, biztosan nem fog kikelni egy darab sárgarépánk sem.
Répa palántázása
Répát palántáról nem tudunk ültetni, ugyanis nem létezik olyan, hogy répa palánta. Éppen ezért minden esetben magról kell szaporítanunk a zöldséget, ugyanis a többi növényhez hasonlóan a répa palántakorában már fogyasztható, ezt árulják több helyen is „bébi répa” név alatt. Ha ebben a korban a répát elszakítjuk a földtől és megpróbáljuk máshová átültetni, akkor az esetek kilencven százalékában a siker garantáltan elmarad.
Répa gondozása
A répa a legtöbb konyhazöldséghez hasonlóan nem igényel szinte semmiféle utólagos gondozást. A sárgarépát így mindössze locsolnunk kell ahhoz, hogy szép és üde legyen, de a kártevők csak nagyon ritkán támadják meg, azok is általában a föld alól érkeznek, így például lótetűk vagy vakondok formájában, amelyeket nem árt mielőbb hatástalanítani a kertből, mert más zöldségekre is veszélyt jelentenek. A répa esetben az öntözés mellett gondot kell fordítani az óvatos gazolásra is, illetve legalább egyszer a sűrűbben kinőtt répák esetében a ritkításra.
