A hagyma a magyar konyha egyik alapvető zöldsége, ami természetesen nem véletlen, hiszen egy Ázsiából származó zöldségféle, ahonnan hun őseink is származnak, így érthető, hogy a magyar gasztronómia miért ragaszkodik annyira a hagyma alapú ételekhez. A hagymát egyébiránt már időszámításunk előtt is ismerték, több esetben is meg van említve az egyiptomi kultúrában, mint a piramisokat építő munkások legfőbb eledele, de a görögök és a rómaiak is említést tesznek róla már az ókorból. Magyarországon a hagyma folyamatos termesztésére a középkortól került sor. A népi orvoslás szerint a hagyma minden bajra orvosság volt, csak ismerni kellett a megfelelő elkészítési formát hozzá. A hagymanemzettség világszerte mintegy 600 hagymafajt tömörít magába, hivatalos gyógyászati célokra pedig már évszázadok óta alkalmazzák külső- és belső felhasználásra egyaránt. A hagyma kitűnően alkalmazható légúti megbetegedések esetében, de magas vérnyomás kezelésére is kiváló. A hagyma nyersen fogyasztva befolyásolja a koleszterinszintet és baktériumölő, valamint immunerősítő hatása is van, de csökkenti a darázscsípés allergén reakcióit is. A hagymában mindemellett rengeteg vitamin is megtalálható, így B1, B2, de leginkább C-vitamin, de különféle ásványi anyagok, így vas, jód, kálium, foszfor és kalcium is.
Hagyma vetése magról
A hagymaféléket a legtöbb esetben se nem magról, se nem palántáról nem ültetjük. A hagyományos hagyma esetében ugyanakkor hatásos módszer a magról való ültetés, amely rendkívül egyszerű és eredményes is. Ebben az esetben egy hosszú sorba, egymástól 5-6 centiméteres távolságra szórjuk el a magokat egy 3-4 centiméter mélységű gödörbe, amelyet a művelet után vékonyan betemetünk földdel, majd alaposan megöntözünk, hogy a magok meg tudjanak dagadni és megindulhasson a csírázási folyamat. Ha ezt a módszert választjuk, nem kell a boltba mennünk minden évben magot vásárolni, elegendő lesz néhány hagymát meghagyni magba menni. Maga a hagyma ettől még fogyasztható lesz, a zöldje azonban már nem, a végén megtalálható gumóban ugyanakkor megtaláljuk majd az értékes örökítő anyagot.
Hagyma palántázása
Amit a hagyma esetében palántának nevezhetünk – de hivatalosan gumónak hívhatjuk csupán – az a magnál egy kicsivel már nagyobb, de hagymának még nem nevezhető gümőkezdemény, amelyet a magokhoz hasonlóan kell elültetnünk. Esetében elegendő lesz a föld egyszerű meglazítása, porhanyóssá tétele, nem kell sorhúzással bajlódnunk, csupán bizonyos távolságokra egymástól – általában 5-6 centiméterre – bedugjuk a földbe ezeket a gumókat, méghozzá legalább 1 centiméter mélyre, amit földdel való betakarás nélkül hagyunk, hogy a gumó szellőzzön és az eső is közvetlenül érhesse. Így a hagyma – legyen szó fokhagymáról, vöröshagymáról vagy hagyományos hagymáról – heteken belül zöldellni fog. Ügyeljünk azonban arra, hogy ebben az esetben ne dugjuk túl mélyre a kis hagymákat, így ugyanis vagy túl későn, de extrémebb esetekben akár egyáltalán nem fog kikelni a növény.
Hagyma gondozása
A hagyma ugyanakkor nem egy kényes zöldségfajta. A legtöbb gombabetegségre például teljesen immunis, így semmiféle permetszert vagy vegysz ert nem kell alkalmaznunk ahhoz, hogy egészséges hagymáink legyenek, a legtöbb esetben elég csupán az, ha rendszeresen öntözzük, illetve legalább a növekedés fázisában kigyomláljuk az ültetvényt. Óvakodjunk azonban a különféle rovaroktól, amelyek a hagyma zöldjét támadják meg, ugyanis bár ezek magára a hagymára nem jelentenek veszélyt, a hagyma zöldjére annál inkább. Ellenük enyhe vegyszeres oldattal védekezhetünk a leghatékonyabban.
