A spárga a legtöbb vélekedés szerint a Földközi-tenger medencéjéből származtatható. Több olyan egyiptomi és görög feljegyzés is fennmaradt a múltból, miszerint a vadon termő spárgát már zöldségként fogyasztották, ám termesztését csak a rómaiak fejlesztették ki, ám akkor még a tehetősebbek tápláléka volt csak, luxuscikknek számított. A 19. századra az angolok ugyan már kifejlesztették a zöldség hatékony melegágyas termesztését, de egészen az elmúlt évtizedekig csak a vagyonos emberek kiváltsága volt ez a zöldség. Manapság már könnyű hozzájutni, ám mivel termesztése igencsak költséges, ezért az ára továbbra sem nevezhető olcsónak. A spárga ugyanis rendkívül nagy odafigyelést igényel a termesztés során, sőt, szedése is kizárólag kézzel, egy speciális kés segítségével történhet, máskülönben a spárgát adó gyökérzet megsérülhet, így az lassan elhal a föld alatt. A spárga, amit elfogyasztunk, tulajdonképpen nem más, mint egy fiatal hajtás, amely a spárga gyökerétől a föld felszínére, a fény felé tör. A spárga ugyan nem egy olcsó zöldség, de rendkívül magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt érdemes rendszeresen fogyasztani belőle. A spárga ugyanis tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen káliumot, magnéziumot és vasat, vitaminok közül pedig a C és B vitaminok minden fajtáját, amelyek leginkább nem a spárga szárában, hanem hegyében gyűlnek össze. A spárga mindemellett rendkívül jó vízhajtó hatással is bír, de elősegíti a bélműködést is.
Spárga ültetése magról
A spárga termesztése házi körülmények között rendkívül nehéz folyamat, hiszen annyi odafigyelést és időt igényel az gazdától, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Ugyan a spárga magról is keltethető, de ez a legtöbb esetében hosszú és rendkívül nagy odafigyelést igénylő keltetési folyamatot igényel, így jobban járunk, ha már keltetett palántákat vásárolunk.
Spárga palántázása
A spárgapalántával azonban további gondok adódhatnak, ugyanis szinte versenyt kell futnunk az idővel azért, hogy a megvásárolt palántákat idejében elültethessük, illetve azt követően szakszerűen gondját viseljük. Ha ugyanis a spárga túléli a palántázást – sok öntözéssel és melegágyban van rá esély –, akkor amint megtapadnak a gyökerei, naponta szinte többször is rá kell nézni, ugyanis elképesztő iramban növekedik, a magasra nyúló spárgák pedig eltörhetnek, elhajolhatnak, ami akár a teljes növény elhalását is eredményezheti. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a spárgát folyamatos kötözzük, esetleg karózzuk, de a leghatásosabb, ha feltöltjük földdel és addig-addig töltögetjük, ameddig nem akarjuk levágni a zöldséget.
Spárga gondozása
A spárga maga egy nagyon kényes növény, így rendkívül sok gondoskodást igényel. Nem véletlen, hogy a múltban is csak a tehetősebbeknek tellett spárgára és manapság is rendkívül drága ez a zöldség, hiszen a termelés – még nagyobb mennyiségben is – szinte elkerülhetetlen komolyabb veszteségek nélkül. A spárga ugyanis nem csak folyamatos odafigyelést igényel, hanem valódi fizikai törődést, gondozást, szinte állandó felügyeletet, ha földdel való feltöltésről van szó, ha egyszerű öntözésről. Fontos, hogy a spárgának minden esetben szüksége van legalább kisebb fóliasátorra ahhoz, hogy megmaradjon, a szabadban ugyanis biztosan nem éli túl a természet viszontagságait. A spárga mindemellett rendkívül nagy víz igényű, amit nagymértékben meg tud növelni, ha fóliasátorba ültetjük, odabent ugyanis folyamatosan kiszárad a föld, a spárgának pedig elég, ha egyszer nem kap folyamatosan vizet és máris elszíneződik, elszárad és így tovább.
