A spenót esetében nincs elfogadható teória azzal kapcsolatban, hogy egészen pontosan honnan származik. A legtöbb kutató szerint a Kaukázus és Afganisztán vidékéről, míg mások perzsa eredetű zöldségként tekintenek rá, az ottani régióban ugyanis a spenót magától, vadon terem. A spenótot érdekes módon az ókori civilizációkban egyáltalán nem ismerték, az arabok viszont már időszámításunk szerint is használták gyógynövényként, leginkább gyomorpanaszokat enyhítettek vele. Európában a spenót a keresztes háborúk idején honosodott meg, ám nagyobb mértékű termesztésére csak évszázadokkal később került sor. A spenót egy rendkívül kalóriaszegény leveles zöldségnövény, amelyben számtalan ásványi anyag mellett vitaminok tucatja is megtalálható, ezért rendkívül egészséges a szervezet számára. A spenótban így A-provitamin mellett E és C vitaminok találhatók meg a legnagyobb számban, ennek köszönhetően nagymértékű védelmet nyújt a daganatos megbetegedések ellen. A spenótot érdemes a leszedést követően a lehető leghamarabb feldolgozni, ugyanis a tárolással csökken a vitamin mértéke és növekedni kezd a nitrátok mennyisége, amely nagyobb mértékben erősen káros lehet a szervezet számára.
Spenót vetése magról
A spenót érdekessége, hogy az egyik olyan zöldségféle, amelyet nem tavasszal szokás ültetni, hanem akkor szokás leszüretelni. A spenótot ugyanis hagyományosan ősszel kell ültetni, betakarni megfelelő mennyiségű földdel, majd az áttelelést követően tavasszal kiélvezni a frissen kibújt spenótlevelek zsenge ízét és tápláló hatását. A kora őszi ültetéssel ugyan előfordulhat, hogy október-november magasságában már fogyaszthatunk friss spenótot, ám ez függ az őszi időjárástól is. A spenótot kitűnően szaporíthatjuk magról. A szükséges vetőmagot megvásárolhatjuk a boltban, de amennyiben a jövőben szeretnék elkerülni ezt a folyamatot, úgy nincs más dolgunk, mint a tavaszi termésből legalább egy spenótot meghagyni, hogy hadd menjen magba, majd a magokat elrakni jövő évre, ami kiszárítva éppen olyan lesz, mintha a boltban vásároltuk volna meg. Mivel az örökítő anyag a magokban akár évekig is megtalálható, ezért nem probléma, ha két-három, esetleg még annál is több éves magot akarunk elültetni, a spenót így is ki fog kelni. A magokat érdemes hosszúkás sorokba ültetni, egymástól legalább 10-15 centiméteres távolságokra, hogy a spenótoknak legyen helyük kifejlődniük.
Spenót palántázása
A spenót esetében az ültetés sikeres lehet palántával is. A palántát megvásárolhatjuk az arra alkalmas boltokban, de mi magunk is előnevelhetjük őket. Ehhez nem kell más, csak egy fóliasátor, valamint spenótmag, illetve egy cserép, valamint némi víz. A spenótmagokat ebben az esetben nem kell egymástól túl távolra rakni, de ne is rendszertelenül szórjuk szét az edényben, így könnyebb lesz majd később kipalántázni őket. Spenótpalántáról akkor beszélhetünk, ha a növény már legalább 8-10 centiméteres. Ebben a korban a gyökérzet már elég fejlett ahhoz, hogy túléljen egy átültetést. A palántázáskor ügyeljünk arra, hogy beáztatott sorokba ültessük a spenótot, illetve ültetést követően is alaposan beöntözzük, ilyenkor ugyanis a spenótnak rendkívül magas a vízigénye.
Spenót gondozása
A spenót ugyanakkor nem igényel különösebb gondozást, a zöldséget az ültetést követően csak meg kell locsolni néhányszor, de amint túlnőtt a palántakoron, a gyökere már elég mélyen lesz ahhoz, hogy a nagy szárazságot is túlélje. A spenót esetében egyetlen dologra kell nagyon ügyelni, mégpedig, hogy télen megfelelően belepjük földdel és betakarjuk a hideg ellen.
