A retek Magyarországon már a középkor óta ismert zöldségnövény, amit a legtöbb tanulmány szerint Kelet-Ázsiából származtathatunk. A retekről az első említések a 11. századból származnak, egy kínai dokumentumból, ahol a pácoláshoz használták ezt a zöldséget. Akadnak források, amelyek szerint a retket már az ókori Egyiptomban is ismerték és zöldségként fogyasztották. A középkorban ismert retek azonban feltehetően még más volt, mint a mai változat, azt ugyanis többféle keresztezési és nemesítési folyamat után tudták csak elérni. Mind Ázsiában, mind Európában számtalan vadon növő retekfajta létezik, éppen ezért számtalan fajtájú és formájú retket ismerünk. Nagy általánosságban háromféle nagy retekcsoportot különböztetünk meg, érdekesség pedig, hogy a retek egy olyannyira ellenálló zöldség, hogy szinte bármilyen éghajlati viszony között, az év bármelyik szakában termeszthetünk belőle. A retek táp- és energiaértéke rendkívül alacsony, a szervezet számára ugyanakkor rengeteg ásványi anyagot és vitamint képes biztosítani, így káliumot, magnéziumot, kalciumot és C-vitamint is. A retek – a legtöbb keresztes virágú zöldséghez hasonlóan – remek védekezés a daganatos megbetegedések ellen, a népi hiedelmek szerint pedig aki sok retket eszik, az nem lesz ideges, valamint erősek lesznek a fogai, a körmei és a haja is.
Retek vetése magról
A retek a krumpli és a saláta mellett az első olyan zöldség, amely benépesíti a veteményeskertet tavasszal. Fóliasátor esetében magról akár már február-március magasságában elvethetjük, így áprilisban már fogyaszthatunk is belőle. Mivel a retket kizárólag magról lehet ültetni, ezért ez egyben a leghatékonyabb módszer is. A retek ültetése rendkívül egyszerű, nincs más dolgunk hozzá, mint a porhanyóssá őrölt, felkapált és elgereblyézett földrészre egy zacskónyi retek magot hintünk el egyenletesen, úgy, hogy mindenhová jusson. Ugyan a retket ültethetjük sorokba is, bizonyítottan sokkal jobban érzi magát, amennyiben összevissza, egy bizonyos területen belülre rendszerezetlenül hintjük el a magvakat, amelyeket ezután alaposan, napjában akár többször is meg kell locsolnunk. Ha fóliasátorba ültettük a retket, akkor az a folyamatos locsolást követően néhány héten belül fogyasztható nagyságúvá gyarapodik, így nem lesz más dolgunk, minthogy a legnagyobbakkal kezdve hetekig élvezzük a retek jótékony hatásait.
Retek palántázása
A sárgarépához hasonlóan a reteknek sem létezik palántája, éppen ezért nem ültethetünk palántáról retket. A retek ugyanis úgy fejlődik, hogy palántakorában már fogyasztható, kihúzásával pedig elszakadnak azok a hajszálerek, amelyek a tápanyagellátásért voltak felelősek, éppen ezért az átültetés garantáltan kudarc lesz. A retek éppen ezért ott fog megnőni, ahová korábban a magokat elszórtuk, palántakorban pedig tulajdonképpen már fogyasztható.
Retek gondozása
A retek tulajdonképpen az egyik legigénytelenebb zöldség, ami létezik, hiszen az öntözésen kívül valóban nem igényel semmiféle további gondozást. Nyilván ki lehet gazolni a retket, ha esetleg nem készítettük volna elő alaposan a földet, de mivel a retek rendkívül gyorsan növekszik, ezért az esetleges gaz közül hamar ki fog tűnni, gyökere pedig mélyebben is van a dudvánál, így a gazolás esetében nem alapkövetelmény. A retek esetében további pozitívum, hogy egyáltalán nem kényes a különféle gombás megbetegedésekre, de még a fagyra sem, ugyanakkor a föld alól érkező kártevők, főleg a lótetűk alaposan meg tudják károsítani a retekállományt, ami ellen védekezhetünk hagyományos formában, de a boltban kapható mesterséges szerek segítségével is.
