A burgonya az első olyan zöldség, amely a konyhakertben elültetésre kerül, enyhe tavasz esetén ugyanis akár már márciusban bekerülhet a földbe, hogy az esetleges áprilisi fagyokat követően elsőként színesítse kertünket. A burgonya eredetileg az Andok hegységéből származik, a legtöbb zöldséggel egyetemben pedig a 16. században került át Európába is, ahol rövid időn belül az általános táplálkozás egyik alapelemévé vált, első ízben főételként, később azonban egyre inkább csak köretként tálalva. Az 1900-as évek közepén még átlagosan 10 dekagramm krumplit fogyasztottak az európai emberek naponta, ám ez a számadat az életszínvonal megnövekedése, valamint az élelmiszerek változatossága miatt egyre inkább lecsökkent. A közhiedelemmel ellentétben burgonya és burgonya között is óriási különbség van, hiszen léteznek kemény és lágy húsú krumplik is, de színük szerint is többféle változatuk elkülöníthető és természetesen mindegyik másra alkalmas. Míg az egyik fajta kiválóan főzhető, addig a másik inkább krumplipürének jó és így tovább. A burgonya legjobb tulajdonsága azonban az, hogy olyannyira sokféleképpen elkészíthető, hogy mindennap az étrendbe illesztve sem tud unalmassá válni. A burgonyában ugyanakkor rengeteg vitamin is megtalálható, így például B1 és C-vitaminok, de magnézium és vastartalom is társul hozzájuk. Mindezek értelemszerűen a burgonya betakarításának idején a legmagasabbak, majd ütemesen csökkenni kezdenek, de a csírázáskor a tudomány előtt még érthetetlen módon ismét megemelkednek. Fiatal korában a burgonya fogyasztására alaposan oda kell figyelni, a héja és a belőle növő csíra vagy zöld rész ugyanis az emberi szervezet számára méregnek tekinthető szolanint tartalmaz, így ezt nagy mennyiségben semmiképpen se fogyasszuk, de az újkrumpli sárga része teljes egészében mentes ettől az anyagtól.
Burgonya vetése magról
A burgonyát csak és kizárólag magról ültethetünk, palántája nem létezik neki, mivel gumós haszonnövényről beszélünk. A burgonya legjobb tulajdonsága, hogy képes nem csak fogyasztásra alkalmas termést adni, hanem abból a termésből képesek vagyunk a jövő esztendőben újra elszaporítani a növényt. Ajánlatos éppen ezért – földünk és ültetési szokásaink miatt – a krumpli kiásását követően úgy rendszerezni a termést, hogy mi az, amit saját fogyasztásra szánunk – szép, egészséges darabok – és mi az, amit elteszünk jövőre, mint ültetnivalót. A burgonya ültetése ugyanakkor rendkívül egyszerű. A leggyorsabb módszer az, ha valamilyen kerti kisgép segítségével hosszú sorokat húzunk a földben, átlagosan 15-20 centiméter mélyen, egymástól 35-40 centiméterre. Ezekbe a sorokba kell elhelyezni a krumplikat, körülbelül egy nagyarasznyi távolságra őket egymástól. Fontos, hogy mielőtt elültetnénk a krumplit, le kell róla választanunk a tél során kinőtt csírákat! Ha a krumplikat a kívánt mennyiségben elhelyeztük a kihúzott sorokban, akkor nincs más dolgunk, mint egy egyszerű gereblye segítségével földet húzni rájuk. Ügyeljünk arra, hogy minden krumplit egyforma mennyiségű földréteg fedjen.
Burgonya gondozása
A burgonya alapos gondoskodást igényel az embertől, habár korántsem annyit, mint a legtöbb haszonnövény. Nincs más dolgunk vele kapcsolatban, mint a földből való előbújást követően legalább egyszer kigazolni, majd a gumósodás és virágzás előtt megtölteni a bokrokat, hogy legyen helyük az új krumpli gumóknak a növekedéshez. Később lepermetezhetjük a növényt a krumplibogarak elleni védekezés miatt, de amennyiben szeretnénk bio zöldséget előállítani, akkor kézzel kell elvégeznünk a tisztogatást.
