A salátafélék őseiről a legtöbb szakirodalom nem tud egységes teóriát felmutatni, de abban még a növénykutatók is egyetértenek, hogy a saláta valamikori őse egy kesernyés ízű és apró levelű növény volt. Az első írásos emléket a salátafélékkel kapcsolatban a Szentírás szolgáltatta. A saláta ugyanakkor az évek során finomodott kissé és már nem kesernyés, hanem lágy, kellemes ízéről vált ismertté az emberek között. A salátát az ókori rómaiak kezdték első ízben gasztronómiai élvezetként alkalmazni, hiszen felismerték előételként a gyomorra gyakorolt kiváló hatását. A salátának többféle változatát különböztethetjük meg. A legnépszerűbb és legismertebb a hagyományos fejes saláta, de lehet salátát készíteni a gyermekláncfűből, a cikóriafélékből és egyéb zöldnövényekből is. A saláta legjobb tulajdonsága, hogy nem csak önmagában fogyasztható, hanem akár egyéb hozzávalókkal, olajakkal, sajtokkal dúsítva akár előételként, netán főétel mellé kísérőként is tökéletes. A saláta fogyasztása ugyanakkor rendkívül kedvező élettani hatásai miatt ajánlott, hiszen magas vitamin- és ásványi anyagtartalommal rendelkezik, mindemellett viszont alacsony az energia- és kalóriatartalma, aminek köszönhetően a fogyókúrázók egyik legkedveltebb eledele lett. Régebben a salátát a népi hagyomány nyugtatóként alkalmazta, de hipnotikus hatásai miatt egyes salátaféléknek mágikus erőt is tulajdonítottak. A salátában mindemellett a szervezet számára rendkívül hasznos lakton, mannitol, valamint különféle aminosavak is megtalálhatók.
Saláta vetése magról
A saláta rendkívül jól szaporítható magról. A magot megvásárolhatjuk boltban, de akárcsak a legtöbb otthoni növény esetén, használhatjuk örökítő hatásait is, így saját magról ültethetjük a jövő évi salátánkat is. Ehhez nem kell mást tennünk, mint az egyik salátát meghagyni addig, amíg csúcsosodni nem kezd és magba nem megy. Ezt követően nincs más dolgunk, mint a magokat levágni és elrakni jövőre. A salátát ugyanakkor érdemes például a paprikával és a paradicsommal ellentétben nem a lakásban, hanem rögtön egy fóliasátorban vagy a szabadban ültetni. Mivel jó fagytűrő képességgel rendelkezik, ezért fóliasátorban akár már február magasságában ültethetünk saját salátát, míg kinti körülmények között április végétől ajánlatos. Mivel a saláta jobban szereti, ha nem mozdítjuk ki eredeti helyéről, ezért ajánlatos a magról való szaporítást választani esetében.
Saláta palántázása
Ha mégis palántáról szeretnénk szaporítani a salátát, akkor minden esetben fóliasátorban kezdjük az ültetést magról – vagy vásároljunk megnövesztett, hónapos salátapalántákat. Ezeket a palántákat általában szabadgyökerűként árulják, így gondoskodjunk arról, hogy az ültetésig nedvesen tartsuk a gyökereket, illetve az ültetéskor a számára kifúrt lyukat jól beöntözzük. Száraz földbe sose rakjunk salátapalántát, az ugyanis garantáltan nem fogja bírni az átültetést, de ha egyszer sikerült megkapaszkodnia, szinte napokon belül hatalmas fejes salátáktól lesz zöld a kert.
Saláta gondozás
A saláták nem igényelnek különféle gondozást, hiszen egyáltalán nem kényes zöldségnövények. Mivel rendkívül nagy vízigényük van, ezért ajánlatos – a fejesedésig – naponta meglocsolni őket, utána azonban már olyan mélyre hatol a gyökerük, hogy a tartósabb szárazságot is kitűnően bírják. Vegyszert csak igen kivételes esetekben használjunk saláták esetén, ugyanis a levelek között megragadhatnak a veszélyes anyagok, amelyeket az elkészítéskor ajánlatos zuhanyoztató és áztató mosás sem tud eltávolítani a saláta levelei közül.
