A dinnye, azon belül is a görögdinnye eredeti feltételezett termőhelye a közhiedelemmel ellentétben korántsem Görögország, hanem a Kalahári-sivatag volt, de csakhamar szétterjedt az egész világon. Az egyiptomi kultúra például már gyümölcsként említi a dinnyét, a fáraók egyik kedvenc csemegéjeként. Európába a legtöbb feljegyzés szerint csak jóval később, nagyjából 500 évvel ezelőtt terjedt el a dinnye, méghozzá a móroknak köszönhetően. A dinnye a tökfélék családjába sorolható, alakja pedig hosszúkás és gömbölyű is lehet és különleges tulajdonsága, hogy rendkívül magas, akár 90 százalékos víztartalommal is rendelkezhet. Érdekesség, hogy bár családjában szinte kizárólag zöldségfélék vannak, a dinnyét mégis gyümölcsként aposztrofáljuk. A dinnyének a legnagyobb múltja és kultusza Ázsiában alakult ki, a legnagyobb dinnyetermesztő például Kína lett, míg a dinnyefajok nemesítése a japánokat dicséri, akik megalkották a négyzetes dinnyét is. A dinnyének számtalan gyógyhatást tulajdonít a népi orvoslás, hiszen rengeteg tiszta víz, vitamin és ásványi anyag is megtalálható benne. Máj- és vesebetegségben szenvedőknek például erősen ajánlott a dinnye fogyasztása, de a szoptatós anyáknak fokozhatja a tejtermelését, az emésztési problémáktól szenvedőknek beindítja a bélműködést, az érrendszeri betegségek esetében pedig segít visszaállítani a szervezet sav-lúg egyensúlyát.
Dinnye vetése magról
Mivel a dinnye a tökfélék családjába tartozik, ezért beszéljünk sárga- vagy görögdinnyéről, minden esetben hasonló szempontokat kell betartanunk a termesztés közben. A dinnye ugyanis kitűnően szaporítható magról, de palántáról is. Előbbi esetében a dinnyemagot megvehetjük önmagában a boltban, de azok a magok is kitűnően kikelnek, amelyeket egy dinnyéből hámoztunk ki. Nem kell hozzá más, csak egy kicsit porhanyósabb, homokosabb talaj, valamint rengeteg víz és a kis növények az ültetést követő néhány napon belül máris előbújnak a földből. Aprócska otthoni praktika lehet, hogy a dinnyemagoknak fúrt és beöntözött, nagyjából 4-5 centiméter mély lyukakat megtöltjük vizes homokkal és abba dugjuk bele a magokat. Ebben az es esetben a siker garantált, de a porhanyós és vizes földben is nagy eséllyel tudjuk szaporítani a dinnyét. A tökkel egyetemben a dinnyét is palántaállapotáig kell locsolni, az első virágok megjelenését követően még a nagyobb szárazságokat is jól viseli a növényt, ami eredeti származási helyére – Afrika – vezethető vissza. Ügyeljünk arra, hogy a dinnyének is nagy a helyigénye, így a magokat egymástól legalább egy-másfél méteres távolságokra ültessük egymástól.
Dinnye palántázása
A dinnye ugyanakkor – akárcsak a tök – palántáról is ültethető, de jobban bevett gyakorlat a magról való ültetés. A magokat ugyanakkor otthon is kikeltethetjük egy fóliasátor segítségével, de az arra alkalmas boltokban vagy termelőknél is kaphatunk előre nevelt dinnyepalántákat, amelyeket csak el kell ültetnünk egy jól beáztatott helyre, majd az első virágok megjelenéséig aktívan öntözni.
Dinnye gondozása
A dinnye ugyan kényesebb növény, mint a tök, de túl sok törődést így sem igényel az öntözésen kívül. Ugyan a dinnyének a virágzás után már nincs túl nagy szüksége vízre, az általános vélekedés szerint ajánlatos utána is öntözni, hogy a termés, avagy maga a dinnye minél több vizet vegyen fel, így nem csak nagyobbak, hanem lédúsabbak is lesznek a gyümölcsök. A dinnye ugyanakkor hamar meg tud fertőződni különféle gombabetegségekkel, amelyekkel szemben rendkívül sokféle és egyben hatásos permetszerrel védekezhetünk, ám a legtöbb esetben a dinnye nem igényel különösebb gondoskodást.